Kerertmegállapodás

Lényege, hogy az ajánlatkérő - a két részből álló eljárás első részében - közbeszerzés keretében kiválasztja azokat az ajánlattevőket, amelyekkel (legfeljebb 4 évre) keret-megállapodást köt. Majd az eljárás második részében a keret-megállapodásban részes „kiválasztott” ajánlattevők közül kiválasztja azt, amellyel a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából szerződést köt: ebben a második részben az ajánlatkérő(k) és az ajánlattevő(k) közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a szerződéses feltételekben a felek megállapodjanak, illetőleg az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel köthessen szerződést. A keret-megállapodásos eljárás előnye, hogy kombinálja a hirdetménnyel induló eljárásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, kihasználva a különböző eljárástípusok előnyeit. Hatékonyan tudja biztosítani egyrészről - a nyilvánosságot biztosító - hirdetményes eljárással a közbeszerzés átláthatóságát, és ezáltal a közérdek érvényesítését, másrészről a - nagyobb rugalmasságot biztosító - tárgyalásos eljárással az ajánlatkérő sajátos közbeszerzési igényeinek, érdekeinek érvényesítését, pl. ha a közbeszerzés mennyisége előre nem határozható meg. A keret-megállapodásos eljárás kifejezetten alkalmas lehet az előre pontosan meg nem határozható közbeszerzési igényekkel kapcsolatos problémák kezelésére is. A törvény által meghatározott részletszabályok ugyanakkor azt is biztosítják, hogy a keret-megállapodásos eljárás ne eredményezhesse a verseny korlátozását.

A közbeszerzési fogalmak és kifejezések gyűjteménye. Kérjük, kattintson az Önt érdeklő fogalomra a bővebb leírás megtekintéséhez.

E-mail címe:
Telefonszám:
Feliratkozó neve:
Feliratkozás	Leiratkozás

Kerertmegállapodás

Feliratkozás hírlevélre

Segítség a közbeszerzéshez

Partnereink